Keresés
  • Főoldal
  • Gazdaság
  • Jelenteni kell a NAV felé, ha a neten árusítjuk megunt ruháinkat? - Tisztáztuk

Jelenteni kell a NAV felé, ha a neten árusítjuk megunt ruháinkat? - Tisztáztuk

Erdélyi József Attila- 2016.06.17. 11:17
80
Az internetes felületeken naponta találkozunk olyan esettel, amikor egy magányszemély áruba bocsátja megunt ruháit vagy használati cikkjeit. Mivel rengeteg az ebből fakadó adózási tévhit, egyszer s mindenkorra - legalábbis a következő módosításig - tisztázzuk azt, hogy mely esetekben kell jelentenünk a NAV felé tevékenységünket!
A pontosság kedvéért, kihez máshoz, mint a NAV-hoz fordultunk, hogy világosítson fel Minket a témában. A következő sorokat érdemes jó mélyen az agyunkba vésni, hiszen nem érdemes az adóhatósággal összeakasztani a bajszunkat!

Forrás:pixabay

Részletes és pontos választ kaptunk (Amit köszönünk is!)  a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságától:

"Az ingó vagyontárgyak értékesítése után fizetendő adó megállapítása során lényeges annak eldöntése, hogy az értékesítés gazdasági tevékenységnek tekinthető-e vagy sem. Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, ha valaki rendszeresen, tartósan, illetve üzletszerű jelleggel folytatja a tevékenységét. Üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, amennyiben az a személy megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálatakor az értékesített tétel mennyiségét, valamint az értékesítés körülményeit is figyelembe kell venni.

A háztartásban feleslegessé vált, eredetileg saját használatra vásárolt, készített vagy ajándékba kapott, örökölt használati tárgyak alkalomszerű értékesítésekor nem beszélhetünk gazdasági tevékenységről. Az ingóságok rendszeres értékesítése sem alapozza meg feltétlenül az üzletszerűséget. Lehetséges, hogy a szülők rendszeresen és folyamatosan értékesítik a gyerekek kinőtt ruháit, cipőit. Ezeket a holmikat nem azzal a céllal vásárolták meg, hogy a későbbiekben értékesítsék, hanem azért, mert a gyerekeknek szüksége volt rá. Ilyen esetben a NAV-hoz sem kell bejelentkezni és a bevételt is csak akkor kell bevallani, ha az éves szinten meghaladta a 600 000 forintot.

Ha meghaladta, abból le lehet vonni az igazolt költségeket, többek között a vagyontárgy megszerzésére fordított összeget, az átruházással kapcsolatos kiadásokat, és az így keletkező jövedelem után kell adót fizetni. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.

Fontos, hogy nem kell az adót megfizetni és bevallani akkor sem, ha a jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot. Ha ennél több jövedelmet szerez a magánszemély, akkor is csak a 200 000 forint feletti rész után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni.

Fenti esetben az eladót számla-, nyugtaadási és áfafizetési kötelezettség sem terheli.

Más elbírálás alá esik az adókötelezettség szempontjából, ha gazdasági tevékenység keretében értékesítenek ingó vagyontárgyakat. Ebben az esetben már be kell jelentkezni a NAV-hoz, adószámot kell kérni és ezzel egyidejűleg az általános forgalmi adó alanyiságáról is nyilatkozni kell. Amennyiben az értékesítés ellenértéke várhatóan nem éri el az évi hatmillió forintot, alanyi adómentességet is lehet választani, és ekkor nem kell áfát fizetni.

A tevékenységből származó jövedelmet ebben az esetben is a nem üzletszerű ingóértékesítésre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, azaz a bevételt nem kell bevallani, ha nem haladja meg a 600 000 forintot.

A jövedelem ugyanakkor az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, a 200 000 forintos mentesítő szabályt nem lehet alkalmazni. A jövedelem után – a személyi jövedelemadó mellett – 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

Fontos tudni, hogy a kifejezetten eladás céljára készített termékek értékesítésére a 600 000 forintos mentességi határ egyáltalán nem alkalmazható, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell megállapítani."


Hozzászólások