Keresés
-18O
Győr
2020.12.02., szerda (Melinda, Vivien)

Iszapömlés: A legelejétől kezdik az ügyet

Offmedia- 2017.02.06. 09:22
750
Jogerős határozat: hatályon kívül helyezték az első fokú ítéletet

Az ítélethirdetésnek vége.

Összegzés:

Az első fokú ítélet nem alkalmas a felülbírálatra. Az első fokú bíróság feladatát nem veheti át a másodfok.

Soron kívül kell elvégezni a megismételt eljárást. Újra le kell folytatni a bizonyítási eljárást. Az ellentmondásokat fel kell oldani.  Minden vádlottál meg kell indokolni, hogy az ellene felhozott bűncselekmények igazolható-e.

A Győri Ítélőtábla nem talált okot arra, hogy ne a a Veszprémi Törvényszéken induljon újra az ügy. Arra azonban igen, hogy ne ugyanaz a bírói tanács tárgyalja, ugyanis az első fokon eljáró bírónak kialakult véleménye van az ügyben. Egy új tanács kezdi újra az ügyet.



Korábban:

A bíró folytatja:

Nem értékelte a Veszprémi Törvényszék a tanúvallomásoknál az ellentétes vallomásokat. Nem derült ki az sem, hogy melyiket, miért fogadta el…

A másodfok kimondja: minden esetben a szakértői véleményt kell elfogadni, ha ellentétet tapasztalnak.

Szembetűnő a vallomások mérlegelésének hiánya. Nem derült ki, hogy a bíróság mely tanúk vallomására alapozott.

Veszprémben a szakértőket helytelenül rendelték ki, nem volt követhető, hogy ki milyen álláspontot tartott fenn.

A bíróság nem mindig reagált a vádhatóság állásfoglalására egy-egy kérdésben, ezt az ítélet indoklásában meg kellett volna tennie.

A szakértői vélemények között van olyan, amiről nem tudni, hogy felhasználta-e a bíróság vagy sem.

Az ítélőtábla tovább sorolja a fel nem oldott ellentmondásokat.



Bíró: Több eljárási szabálysértés történt

Későn küldték el a jegyzőkönyveket, kicsúsztak több határidőből is. A tanúk, szakértők pontatlan kioktatása és meghallgatása megtörtént.  A hibák nem jelentősek, később korrigálják őket.


Súlyos hibák:

Az alapokhoz kell visszatérni, ami a jogbiztonság alapja.

Nem kérdezhető a véleményéről a tanú.

Be kell tartani, hogy  a vád tárgyán kívüli körülményekre nem lehet hivatkozni. A Veszprémi Törvényszéken ez is megtörtént.

Rengeteg probléma a szakértők kirendelésével és meghallgatásával.

Összekeveredtek az önálló és az egyesített szakértői vélemények.



A fővádlottak védőinek összefoglalása szerint a felelősség megállapítását nem tartották és nem tartják megalapozottnak. A katasztrófát nem a megvádolt emberek magatartása okozta.

Forrás:MTI Fotó: Krizsán Csaba



Az ügyészség indítványozta a hatályon kívül helyezést, valamint azt, hogy a megismételt eljárásban ne a Veszprém Megyei Törvényszék vegyen részt.

A vádlottak álláspontjai: az első fokú döntés megalapozott volt, kötelezettségszegés nem történt. A bizonyítékok alátámasztották az első fokú határozatot és az ő felmentésüket.

A védők szerint a vádhatóság állításai iratellenesek. Szerintük az első fokú ítélet alapos és áttekinthető. A főügyész írásbeli kifogásai szerint a Veszprémi Törvényszék elfogult volt bizonyos szakértőkkel.




Dr. Zólyomi Csilla felsorolja a vádlottakat és a vádportokat.

Az ügyészi indítvány összefoglalása következik: Az első fokú ítéletet mindegyik vádlott tudomásul vette, de az ügyész mindenkinél fellebbezett.

A bíró összefoglalja a főügyész indítvány szakmai részét, a vádlottak felelősségét.

Hibás a vádlottak bűnösségének hiányára vonatkozó következtetés. Egyes bizonyítékokról hallgatott az első fokú bíróság. A monitoring is hiányos volt.



Dr. Zólyomi Csilla jogerős határozattal állt elő: hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet.

Zólyomi Csilla bíró
Forrás:MTI Fotó: Krizsán Csaba

Egy I. rendű vádlott és több érintett sem jelent meg az ítélethirdetésen. Megtehetik, hiszen nem kötelező a részvétel.



A Győri Ítélőtábla tíz órakor hirdet ítéletet a vörösiszap-perben.


Előzetes:
MTI:
A Veszprémi Törvényszék első fokon bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper összes vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól tavaly január 28-án. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, amely miatt a töltés tönkrement.

Forrás:MTI Fotó: Krizsán Csaba

A Győri Fellebbviteli Főügyészség ügyésze tavaly június 21-én az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte.

Idén  január 23-án kezdődött a másodfokú eljárás, ahol Fejes Péter ügyész hangoztatta: az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan és indoklási kötelezettségének sem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, nincs valós lehetőség annak vitatására. 

Az ügyész álláspontja szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójának voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, azonban ma már a személyi felelősök nem állapíthatók meg, de ha a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna a katasztrófához vezető folyamatba, akkor a katasztrófa egyáltalán nem történt volna meg vagy nem úgy következett volna be. 

Fejes Péter a katasztrófához vezető okok között jelölte meg a X-es számú tározó északi falának megsüllyedését, a tározóban lévő víz mennyiségének növekedését, a gát külső falain jelentkező piros foltokat és a gátszakadás előtti utolsó két órában megnövekedett szivattyúteljesítményt.

A vád szerint a vádlottak nemcsak "jólkarbantartási" kötelezettségüknek nem tettek eleget, de tájékoztatási kötelezettségüknek sem, mert nem értesítették azonnal a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a mentőket, az érintett települések polgármestereit, a polgári védelmet, a környezet- és természetvédelmi felügyelőséget, a vízügyi igazgatóságot és a MÁV-ot, amikor észlelték a gát átszakadását.    Ha így tettek volna, akkor csökkenthető lett volna a katasztrófa következménye - hangoztatta álláspontját az ügyész.

Bánáti János, B. Zoltán elsőrendű vádlott ügyvédje védőbeszédében azt mondta, az ügyészi fellebbezés annak ellenére alaptalan, hogy "rendkívüli részletességgel mutat rá az elírásoktól kezdve olyan jogi konzekvenciákkal nem járó eltérésekre", amelyek azt a látszatot keltik, hogy számos olyan hiba történt az elsőfokú eljárás során, amelyet csak egy új elsőfokú eljárás tud kizárni. 

Szerinte a szakértői véleményeket a bíróság helyesen értékelte. A szakértők a véleményekben kifejtették, hogy tervezési hibák vezettek az iszapömléshez, a tározó építésekor már "kódolva volt a katasztrófa".    

Álláspontja szerint mivel egyetlen hatóság sem írta elő monitoringrendszer felállítását, egyetlen vádlottnak sincs felelőssége abban, hogy a folyamatot nem állították meg, ráadásul semmilyen adat nem készült arról, hogy a monitoringrendszer tudta volna előre jelezni a tragédiát. 

A háromnapos tárgyaláson az összes vádlott védője az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte, álláspontjuk szerint a Veszprémi Törvényszék mindennek eleget tett, a tényállás megalapozott volt, s az ítélet minden tekintetben megfelelt a törvényeknek.

Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak valamennyien ártatlannak vallották magukat.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.


A tudósítás a kisalfold.hu alapján történt.

Hozzászólások