Keresés
23O
Győr
2018.08.21., kedd (Sámuel, Hajna)
  • Főoldal
  • Gazdaság
  • “Nekünk a lakosság érdekeit kell védenünk, néha még saját magától is” - interjú Révi Zsolttal, Győr főépítészével

“Nekünk a lakosság érdekeit kell védenünk, néha még saját magától is” - interjú Révi Zsolttal, Győr főépítészével

Gyurina Zsolt- 2017.06.02. 10:16
3331
Győr főépítészével csak erős interjút lehet készíteni. A városban lakó ugyanis néha úgy érzi, egy gyorsvonatra kapaszkodott fel, amely száguld előre, tele lendülettel, energiával, bele az ismeretlenbe.
A mozdonyvezetők egyike ebben az esetben a főépítész, akinek nem könnyű a helyzete: érdekek sokasága között kell egyensúlyoznia. Szakma, politika, pénz, az itt lakók szempontjai - mind-mind akar, követel, kér és elvár. Hosszú beszélgetés volt, íme, pár sorban a lényeg.

RÖVIDEN:

  • Egyensúlyozás szakma és a politika között

  • Nem omlik össze a győri közlekedés

  • Őszre kész a település arculati kézikönyve

  • Erősebb szakmai kontroll, mielőtt "elszabadulna a pokol”

  • Bizonyos kompetencia “kiment” a hivatal alól, most ez visszajön

  • Változtatási tilalmak sora

  • A Püspökerdő nem épül tele

  • Megállítani a kertvárosok zöldjének eltűnését

  • Folyamatosan épülnek a parkolók

  • Tenni a minimalista elsivárosodás ellen


OFF MÉDIA: Budapestről érkezett Győrbe, most már több, mint tíz éve. Hogyan érzi magát a városban?

RÉVI ZSOLT: Istenien. Szoktam mondani, hogy nekem Győrt receptre írták fel. Amikor 2004-2005 táján már úgy éreztem, hogy lassan tele a hócipőm a fővárossal, és ez az érzés szomatikus tünetekben kezdett kitörni, akkor a körzeti orvosom tanácsolta a váltást. Turistaként és vendégségbe szívesen megyek Budapestre, de részemről ennyi. Jól érzem magam Győrben, eszem ágában sincs visszamenni, nekem már ez a városom.

OFF MÉDIA:  Azért nagy a különbség a tíz évvel ezelőtti Győr és a mostani között. Úgy fogalmaznék, hogy sokkal pörgősebbé vált.

RÉVI ZSOLT: Én meg azt mondanám, hogy felfrissült. Véleményem szerint 2006 előtt Győr jól érezte magát, de ebbe a jó érzésbe kicsit belekényelmesedett. Azzal együtt, hogy most, miközben pörög, él, dolgozik és csak épül és épül - egy főépítésznek ez a legnagyobb boldogság -, megtartotta az élhetőségét, nem pörgött túl.

Forrás:szami | RAW Agency
OFF MÉDIA:  Tehát nem túl gyors ez a fejlődés.

RÉVI ZSOLT: Azt gondolom, hogy nem. Időnként hallani apokaliptikus megnyilvánulásokat, miszerint Győrt elönti a forgalom, vagy hogy manapság annyi lakás épül, lassan élhetetlenné válik a város. Nem hiszem. Véleményem szerint Győr képes fejlődni, lakásszámban, és a forgalom nagyságát tekintve egyaránt. Persze vannak pillanatok, amikor nehézkes közlekedni a városban. Elkészült, sőt, éppen itt látható mögöttem, az irodám falán Győr forgalomhálózati fejlesztési terve. Ez a terv a következő tíz-húsz-harminc évre biztosítja Győrnek, hogy még egy nagyobb lélekszámemelkedés esetén is élhető és jól közlekedhető város legyen.

OFF MÉDIA:  Még akkor is, ha olyan, első hallásra nehezen emészthető kijelentéssel is találkoztunk, miszerint a mostani 130 ezresről Győr 300 ezres várossá válhat.

RÉVI ZSOLT: Azt nem tartom elképzelhetetlennek, hogy Győr a környezetével, az agglomerációval, az úgynevezett funkcionális várostérséggel együtt egyszer 300 ezres várossá válik. Ez nem csak a szűken vett agglomerációt jelenti, hanem hozzászámolva azokat is, akik kicsit távolabbról járnak ide mondjuk vásárolni, vagy éppen itt dolgoznak és ennek érdekében ingáznak a városba, esetleg az egyetemen tanulnak. A szorosan vett Győr népességszáma egy töretlen fejlődés révén a mostani hivatalos 130 ezresről 150-160 ezresre duzzadhat, aminek, azt gondolom, csak örülhetünk. A népesség növekedésével a város önfenntartóképessége erősödik, a szolgáltatások önfenntarthatósága erősödik; a több lakos az iparnak, építőiparnak, lakáspiacnak is jót tesz.

OFF MÉDIA:  És elbírják majd ezt a tömeget a győri utak?

RÉVI ZSOLT: Meggyőződésem, hogy ha nagyjából a város lélekszámának emelkedésével egy időben a külső és belső elkerülő utak is megépülnek, akkor semmilyen forgalmi apokalipszistől nem kell tartanunk. Nem hogy budapesti szintű dugóhalmaz nem vár ránk, ellenkezőleg: élhető marad a város.

OFF MÉDIA:  A nap egyes időszakaiban azért már most is nehéz közlekedni a városban.

RÉVI ZSOLT: Nem gondolnám, hogy a város súlyos közlekedési gondokkal küzdene. Annak persze, hogy reggelente van negyedóra, délutánonként húsz perc, amikor a közlekedés lassúbb, mint általában, nem örülünk, de ezt a gondot nem érzem drámainak. Ebből a szempontból Győrben élni kényelmes: bárhol ott tudok lenni a városban tíz-tizenöt percen belül.  Elismerem, hogy reggel a csúcsidőben, háromnegyed nyolc táján, illetve délután fél négy-négy között lassabb a forgalom tempója a megszokottnál, de azt remélem, hogy ezen a most elindult úthálózatfejlesztések tudnak javítani.

Forrás:szami | RAW Agency
OFF MÉDIA:  Nem szakértőként az hinné az ember, hogy a városban zajló minden építkezéshez az építési osztály, ezen keresztül pedig a győri főépítész engedélye kell. Korábban egy interjúban azt mondta, a főépítész hatásköre minimális. Mekkora hatalommal rendelkezik Győr város főépítésze?

RÉVI ZSOLT: A véleményezési és a beleszólási kompetencia nagy, és ez jó. Most közlekedéshálózatról, városfejlődésről, városszerkezetről, iparfejlődésről beszéltünk, ezek nem tartoznak primer módon az építészethez. A településfejlesztési főosztály egy irodájában beszélgetésünk, amely főosztály az egész város fejlődéséért, nem csak az építészeti részéért dolgozik. A három éve elkészült településfejlesztési stratégia húsz-harminc évre előre meghatározza az irányt. Mindenre  rálátunk, ami a város fejlődését meghatározza.

OFF MÉDIA:  Egy éve született meg az a szabály, hogy a 300 négyzetméter alatti építkezéseket nem kell engedélyeztetni.

RÉVI ZSOLT: Kezdem egy jó hírrel: kormányhatározat szól arról, hogy meg kell alkossuk a település arculati kézikönyvét és településképi arculati rendeletét. Ezt  a kézikönyvet a szeptember végi közgyűlésen be kell mutatnunk és el kell fogadtatnunk. Ez azt mondja, hogy ott is rálátási módja és beleszólási joga lesz a főépítésznek, ahol elvileg erre nem volna lehetősége. Gondolok itt elsősorban az engedélyhez nem kötött építkezésekre, amelyek száma amúgy egy megyei jogú városban nem különösebben sok. Ez a tavaly év elején hozott jogszabály a 300 négyzetméter alatti építkezéseket és a 300 négyzetméter feletti egylakásos családi házakat érintette. Győrben nem igazán jellemző a családi házas építkezés. Ebből következik, hogy az építkezések 95 százalékára tervtanácson, főépítészi véleményezésen, településképi véleményezésen keresztül eddig is ráláttunk. Persze az valós veszélyt jelentett, hogy ha az építkezések egy részének - gondolok itt a lakóház és családi ház építkezésekre - semmilyen szakmai kontrollnak nem kell megfelelnie, elszabadulhat a pokol. Erre vannak is csúnya példák, amelyek ügyében megtettük a szükséges lépéseket. A kormányzat azon szándéka, hogy csökkentsük a lakosságot sújtó bürokráciát, bevált, de az sem járható út, hogy megszüntessük a szakmai kontrollt. Azt hiszem, hogy az ősztől mindent látni fogunk, ami épül a városban és lesz módunk ehhez hozzászólni. Igen, kicsit kiment alólunk bizonyos kompetencia, ebből most egy jó adag visszajöhet.

Forrás:szami | RAW Agency
OFF MÉDIA:  És őszig mi lesz?

RÉVI ZSOLT: Mostanában több változtatási tilalmat rendeltem el, például Nádorvárosban, ezt pénteken a közgyűlés már jóvá is hagyta. Most készülök ugyanilyen változtatási tilalom elrendelésére a révfalusi oldalon, több helyen, így tartva meg a város arculatát - úgy, hogy közben azért támogatjuk az építkezéseket.

OFF MÉDIA:  Az elmúlt hetek egyik nagy port felkavart híre volt, hogy Révfaluban  egy vállalkozó elbontatta az egyik utolsó, a múlt század közepén épült villát, és a helyére is modern társasházat húz fel.

RÉVI ZSOLT: Sajnos igen, de azért Révfaluban még akadnak kellemes családi házas övezetek, és a városrész új építésű területeire is nagyobb gondot fordítunk, kordában tartva a piacot.

OFF MÉDIA:  Szürke-fehér kockaházak épülnek mindenfelé - kinek tetszik, kinek nem. Az biztos, hogy eluralkodik a stílus a városban.

RÉVI ZSOLT: Éppen nemsokára tartunk erről szakmai műhelynapot. Lakossági fórum már volt a kérdésről. Nem könnyű a helyzet. Nyilván nem szeretnénk építészeti trendek ellen menni, de napi építési divatoknál sem ragadnánk le. Persze a szürke-fehér kockaházak, ahogy említette, a lakosság egy részének tetszenek, ezzel van tele az építészeti sajtó. Lehet divat a minimalizmus, lehet szeretni, de ne legyen kötelező. Ez nekünk is szakmai dilemma. Talán azt tenném hozzá, hogy ha az utcák, a tömböket körülvevő környezet kellemes, élhető, akkor nem kell feltétlenül érzékenynek lennünk egy-egy épület kinézetére. Persze a minimalista divat okozta elsivárosodásra figyelnünk kell. Ugyancsak kerülendő ennek ellentéte, amely szintén megfigyelhető egyes győri és országos lakóparkokban: minden van a neobarokktól a bauhausig, a mediterrántól az alpesiig. Az arculati kézikönyv ilyenekről is szólni fog. Kényes egyensúlyt igyekszünk megtartani.

Forrás:szami | RAW Agency
OFF MÉDIA:  A zöldfelületek megmaradására érdekében is tehet lépéseket a főépítész, illetve a főépítészi hivatal?

RÉVI ZSOLT: Részben igen, részben, reméljük, a jövőben még inkább. A településszerkezeti tervben szerepelnek a zöldterületek, ezek szabályozottak, ez a rész rendezett. Az persze szakmai-politikai egyensúlyozás, hogy a kifejezetten zöldterületként számon tartott városi részeken - csak pár példa: a Püspökerdő, marcalvárosi kiserdő, vízpartok - mi engedhető meg. Az sem jó, ha teljesen alulhasznosított és elhanyagolt egy terület, mert annyira óvjuk, hogy be sem tesszük oda a lábunkat. Az egyik út az lehet, amit Münchenben, Salzburgban, és még Európában számtalan helyen láthatunk, ahol az erdő közparkjelleggel működik. Ebben az esetben az erdő nem csak úgy "van", hanem a lakosság használja, élvezi. Ehhez persze sétautakat kell vágni a zöldbe, tisztásokat, parkszerű pihenőket, esőbeállókat, kiépíteni a szolgáltatásokat, büféket, mosdókat. Ezt ki lehet találni, nem gond. Azt már nagyobb gondnak látom, hogy a kertvárosi övezetek elnövénytelenednek. Én ezt Rózsadomb-effektusnak hívom, mert ezt a fővárosi Rózsadombon tapasztaltam először. Az egyik ok, amiért eljöttem Budapestről pont az volt, hogy azt láttam, a zöldövezetek élhetetlenné váltak. Nincs fa, csak benzingőz. A zöldövezetek pont az építőipar és saját lakosai áldozatává válnak. Győrben is gyakran az a paradox helyzet áll elő, hogy az emberek a zöld kedvéért költöznek a kertvárosokba, majd a parkolók kedvéért kiirtják a zöldet. A kertvárosi zöldet az autók kedvéért nullára írják. Értem, hogy drága a garázsbeálló, de azt sem hagyhatjuk, hogy a kertváros saját lakosainak parkoló övezetévé silányodjon, megszüntetve kertet, zöldet. Döbbenetes, hogy a lakosság az építőiparral való cinkos összekancsitással csalja el magától a zöldfelületet.

OFF MÉDIA:  Törvényi szabályozással ezen lehet változtatni.

RÉVI ZSOLT: Nem egyszerű: például létezik olyan, hogy magánjog.  Nehéz szabályozni, mert hiába a kötelező zöldfelületi mutató, abban a pillanatban, ahogy az épület megkapta a használatba vételi engedélyt, a terület magánterületté válik, és elvileg mindenki azt kezd vele, amit akar. Erre is igyekszünk szabályozást találni. Talán nem korszerű az a paternalista szemlélet, hogy olykor a lakosságot saját magától kell megvédeni, mégis időnként elő kell húzni, mert az sem lehet, hogy a kertváros tökéletesen kertmentes legyen.

Forrás:szami | RAW Agency
OFF MÉDIA:  Azt látom, egy megyei jogú város, az ország egyik legnagyobb költségvetésével gazdálkodó nagyváros főépítészének sincs minden szükséges eszköz a kezében.

RÉVI ZSOLT: Keressük a megoldásokat. Most szinte minden közgyűlésre szigorítással vagy változtatási tilalommal érkezünk. De még egyszer hangsúlyozom: egyensúlyozunk a szükséges szigorítások és aközött, hogy ne akadályozzuk a fejlődést segítő, nagy örömmel fogadott építkezéseket.

OFF MÉDIA: Konkrét és friss példa: néhány napja olvastam, hogy a Püspökerdőbe szálloda, méghozzá hatalmas, 540 szobás szálloda épül. Bele Győr tüdejének közepébe.

RÉVI ZSOLT: Ez olyan, mint a mondabeli jereváni rádió híre. Igaz, csak éppen mégsem igaz. Még 2012-2013 táján gondolkoztunk el azon, hogy az olimpia központ utóhasznosításához egy sportszállóra szükség lesz, illetve Győr turisztikai fejlődéséhez egy nagy wellness szállodaparkra. Ennek egy szabályozással megágyaztunk, de ezt a szabályozást nem léptettük életbe, mondván, majd akkor, ha valós piaci és városi igény mutatkozik.

OFF MÉDIA: Ez a hotel kerülne a Püspökerdőbe.

RÉVI ZSOLT: Nem bele, hanem a zöldfelület szélére. A hely megvan, de most úgy tűnik, hogy sem piaci igény, sem befektető nincs. Sportszálló kellene, ezt az állam támogatja is, de ez középkategóriás, középméretű sportszálló lenne, az olimpiai park közelében. Orbán Viktor győri látogatásakor felvetette, hogy egy konferenciaközpontot és kulturális és fesztiválközpontot is támogatna az állam. Méghozzá nem egyben, hanem külön-külön. A konferenciaközponthoz viszont érdemes lenne hozzácsatolni egy szállodát. Hangsúlyozom, hogy ezt nem a Püspökerdőbe szánnánk. Azt gondolom, hogy a Püspökerdő kifejezetten egy népjóléti, sport és szabadidő park, ha fejlesztjük, akkor biztos, hogy ezt az irányt követjük. A Püspökerdő egészét semmiképpen sem bolygatjuk fel és építjük tele.

Forrás:szami | RAW Agency
OFF MÉDIA:  Wellness-szálló valóban nincs a városban.

RÉVI ZSOLT: Hajlok arra, hogy ha Győr turisztikai központtá akar válni, és nem csak egynapos turistákra számít, akkor előbb-utóbb kell majd egy üdülőszálló a városnak. Tele vagyunk vízzel, jó környékkel, turistacsalogató helyekkel, mint Szigetköz, Pannonhalma. Dolgozunk ezen, együttműködünk az említett területek vezetőivel.

OFF MÉDIA:  Orbán Viktor győri látogatása alkalmával több dolgot is említett. Hármat kiemelnék közülük: buszpályaudvar átalakítása, megyeháza lebontása vagy átépítése, színházfelújítás. Hogy látja Ön ezt a három kérdést?

RÉVI ZSOLT: Kezdjük a végéről. A színház és terének felújítása, a hely parkolási gondjaink megoldása a legegyszerűbb, erre kész tervekkel rendelkezünk. A megyeháza a másik végleg, ott van gondolkoznivalónk, nem nagyon körvonalazódott még, hogy mi is lenne az ideális megoldás. A két véglet között helyezkedik el az intermodális csomópont, ami nem csak a buszpályaudvart foglalja magába, hanem a vasúti pályaudvar, a helyi és a vidéki buszpályaudvar összekapcsolását aluljáróval, egyebekkel. Ezt még érlelni kell, tovább gondolni az évekkel ezelőtt elkészült terveket. A közlekedésszakma már eddig is jó sokat munkálkodott ezen. Most ott tartunk, hogy ki kell válogatnunk az ötletek közül azt, ami reális, nem túl csupasz, de nem túl álmodozó.

OFF MÉDIA:  Újabb sokakat bosszantó gond: a győri parkolás. Sok helyen nagyon nehéz parkolni.

RÉVI ZSOLT: A helyzet javításán folyamatosan dolgozunk, legyen szó akár a Belvárosról, akár a város más részeiről. A volt ifjúsági ház helyén parkolóház épülhet. Adyvárosban, a Kuopio-parkban parkolólemez készül, a kórház környékén, vagy a vásárcsarnok mellett ugyancsak igyekszünk javítani a helyzeten. A parkolási rendelet szigorítására is készülünk. Az építőipar nagy mennyiségben épít lakásokat, miközben parkolóhelyeket nem ad melléjük, hiszen azok megépítése drága, és a lakások új gazdáinak sincs pénze azokat megfizetni. Így aztán máris kész a parkolási káosz. A parkolási rendeleteket és az építési szabályzatokat igyekszünk az élethez igazítani. Az önkormányzat célja, hogy az elszabaduló lakásszámhoz megfelelő parkolószám társuljon. Ezen a téren az ingatlanfejlesztők hihetetlen nagy ellenállásába ütközünk. Viszont nekünk a lakosság érdekeit kell képviselni - néha saját magával szemben is. Lakásvásárlásnál az emberek nehezményezik, hogy parkolót kell venniük, viszont amint beköltöznek szép új lakásukba, és az autóval hazamennének a munkából, máris bosszankodnak, hogy nem találnak parkolóhelyet.

Forrás:szami | RAW Agency
OFF MÉDIA:  Egy kis futurizmus: Győrt a vasút kettévágja. Az elmúlt napokban egy konferencián a lehetséges megoldásokról is beszélt.

RÉVI ZSOLT: A vasút elsüllyesztése nagyjából 500 milliárd forintos beruházás. Ez olyan irdatlan összeg, amelynek előteremtésére nincs mód - talán ok sem. Az intermodális csomópont kapcsán tovább javulhat a vasút alatt és felett való átjutás lehetősége. Van híd itt és ott, aluljáró itt és ott, ha még plusz aluljárók, felüljárók épülnek, akkor szerintem a két városrész összekötése lényegesen javulhat. A Szent István út elsüllyesztése is gyakran felvetődik. Most ez a téma a volt megyeháza átépítése, lebontásának szóba kerülése kapcsán újra előkerült. A Városháza és a volt megyeháza közötti terület akkor tud térré válni, ha a Szent István utat a föld alá süllyesztjük. Kérdés, hogy találkozhat-e a föld alatt a Bartók Béla úttal. Ezen a dilemmán izzad most a szakma. Nehezen megválaszolható pénzügyi és geometriai kérdések várnak megválaszolásra.

OFF MÉDIA: Végezetül: milyen várost lát maga előtt tíz év múlva?

RÉVI ZSOLT: Egy részről hasonlót, mint most. Vidám, élhető várost, ahol tíz percen belül, bármerre indulok, vízparton vagyok. Álmodom egy átmenőforgalomtól megszabadult városról, jól működő Belvárossal, Újvárossal, egy hipermodern új városközponttal kibővülve. Ez utóbbi lenne a Városrét, a volt Rába Vagongyár területe. Nagy álmom, hogy kialakuljon az Újváros, Belváros, Városrét-hármas, tehát a volt polgárváros és a mostani, igazi belváros mellé pedig felzárkózzon egy új, XXI. századi City, ez lenne a Városrét. A Dunapart az Újvárostól az Iparcsatornáig kapjon egy kisvasúttal, biciklivel, babakocsival szépen átsétálható promenádot. A belvárosi részt pedig jó hangulatú kertvárosok halmaza vegye körül.

RÉVI ZSOLT
Születési hely, idő: Tatabánya, 1957.08.10.
A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen önkormányzati főépítészi diplomát szerzett. Első munkahelye a MÁV Tervező Intézet, később tervező, vezető tervező és ügyvezető igazgató jelentős cégeknél.
Győr főépítészének hivatalát 2006 óta tölti be.
Főbb tevékenységek és feladatok:
Városfejlesztési stratégiák készítése; fejlesztési és építési projektek előkészítése; településrendezési tervek előkészítése, terveztetése, egyeztetése, lebonyolítása és a jóváhagyás előkészítése/előterjesztése; városépítési és városképi önkormányzati rendeletek előkészítése, tervtanács vezetése, főépítészi csoport irányítása és vezetése.

Hozzászólások