Keresés
8O
Győr
2017.11.18., szombat (Jenő)

Áll a bál Franciaországban

Offmedia- 2016.05.27. 11:51
139
Megbénulhat az ország, ha nem enged a kormány.
Olyan sztrájkhullám vonul végig az elmúlt hetekben Franciaországban, amilyet ritkán látni. De mi is váltotta ki ezeket az indulatokat?

François Hollande olyan munkajogi változásokat akar bevezettetni, ami kicsapta a biztosítékot a francia munkavállalóknál. Az eddigi francia törvénykezés mondhatni kényelmes volt a dolgozóknak, és ehhez képest olyan szigorításokat vezetnének be, amit nehéz lenyomni a torkukon.

Ehhez ragaszkodnak a franciák

Az új szabályok eredeti tervezetét még márciusban tették közzé, ami miatt már ekkor tüntettek, így azóta lazítottak a módosításokon.

Az eddigi szabályozás szerint 35 órás munkaidőből áll egy hét, és kirúgni sem túl egyszerű valakit: egyrészt borzasztóan szigorúak a feltételek, emellett nagyon magas összeget kell kifizetnie a munkáltatónak felmondás esetén. A túlóradíj is alapesetben 25 százalékos, de szakszervezeti megállapodások esetén sem mehet 10 százalék alá.

Hollande munkajogi reformja azonban áthúzza ezeket a viszonylag kényelmes szabályokat. A 35 órás munkahétnek például 3 hónapos átlagban kell kijönnie ezentúl, és könnyebb is lesz megszabadulni a dolgozóktól - a cégek például gazdasági okokra hivatkozva is felmondhatnak a kollégáknak. A kormány pedig rendeletben el is fogadta az új szabályozásokat.

Összecsapások és benzinhiány

Franciaországban pedig áll a bál, diákok és szakszervezetek követelik az új szabályok visszavonását. Még nagyjából egy hete Hollande egy egyórás interjút adott az Europe 1 rádiónak, ahol azt mondta, hogy nem fog engedni a sztrájkolóknak, mert túl sok előző kormány már meghátrált. "Inkább egy olyan kép éljen az emberekben rólam, hogy egy elnök, aki reformokat hajtott végre, nem pedig egy elnök, aki semmit sem csinált" - fogalmazott. Az államfő egyébként abban is bízik, hogy a reformnak köszönhetően 10 százalék alá viheti a munkanélküliséget.

Forrás:Twitter/Burkay Güner

A legnagyobb francia szakszervezet, a CGT egy hete az energiaszektorban meghirdetett sztrájkokkal próbálja rábírni a kormányt a reform visszavonására. Philippe Martinez, a legnagyobb francia szakszervezeti tömörülés vezetője szerdán már általános sztrájkra szólította fel a franciákat. A lakossági áramellátás 75 százalékát biztosító 19 nukleáris erőmű mindegyike csatlakozott csütörtökön a sztrájkhoz, de csak tízben csökkent valamelyest a termelés, ez viszont nem okozott problémákat az energiaellátásban.

Az olajfinomítók sztrájkja miatt a kormány már megnyitotta a stratégiai tározókat, amelyek olajmennyisége 115 napra elegendő. Ugyanakkor a benzinellátás csütörtökön javult az előző naphoz képest. Jelenleg a 12 ezer benzinkút húsz százalékénál vannak fennakadások az ellátásban, míg szerdán még a harmaduknál nem lehetett üzemanyagot kapni. Már sehol nem korlátozzák a fogyasztást, miután a francia olajipari unió (UFIP) úgy látja, hogy csütörtökön már kevesebben rohamozták meg a kutakat, mint az előző napokban.

A kormány tájékoztatása szerint a stratégiai tárolók megnyitására nem azért volt szükség, mert nem áll rendelkezésre több üzemanyag, hanem azért, hogy gyorsabban lehessen újratölteni a benzinkutakat. A múlt héten kezdődött konfliktus kezdete óta ugyanis a lakossági üzemanyag-fogyasztás négy-ötszörösére emelkedett.

Mi lesz veled, foci-EB?

Nem valószínű egyébként, hogy a bajnokság elmaradna, az viszont tény, hogy mindenkinek az lenne a legjobb, hogyha addigra a kormány meg tudna állapodni a sztárjkolókkal, hiszen a terrorhelyzet miatt egyébként is fokozottan kell készülni a rendezvény biztosítására. A Blikk például azt írja, hogy terrorelhárító rendőri egységek vigyáznak majd éjjel-nappal a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon szereplő nemzeti válogatottakra.

De a rendőri készültség is nagyon komoly lesz, több mint 90 ezer embert, 42 ezer rendőrt, 30 ezer csendőrt, 13 ezer biztonsági őrt és 10 ezer katonát küldenek ki a francia hatóságok a bajnokság biztosítására.

Két héttel a labdarúgó Európa-bajnokság kezdete előtt a kormány - tartva az ország gazdaságának lebénulásától - először mutatott hajlandóságot arra, hogy engedjen a tüntetők követelésének: Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy elképzelhető a törvény szövegének módosítása. A törvény visszavonását ugyanakkor kizárta. A módosításokat illetően viszont ellentmondásosak a kormánytagok megszólalásai.

Az elmúlt hetekben egyébként több mint 1300 embert tartóztattak le, a néha erőszakossá fajult tiltakozások során kialakult összecsapásokban pedig több mint 350-en sérültek meg, mind rendőri, mind tüntetői oldalról.

A szakszervezetek június 14-re újabb országos tiltakozónapot hirdettek meg (ez már a kilencedik lesz) Párizsban.

Mindeközben Franciaország körülbelül 2 millió szurkolót vár a két hétig tartó Európa-bajnokságra, így már nem csupán Hollande politikai karrierje múlik azon, hogyan kezeli a kormány a rendkívüli helyzetet, hanem az ország megítélése is. Sokan attól tartanak, hogy a rendkívüli állapot, a terrorveszély, az összecsapások, az üzemanyaghiány, a közlekedés lehetséges lebénulása komoly károkat okoz majd. Egyes szakszervezetisek úgy nyilatkoztak, hogy itt az ideje Hollande számára felmutatni a piros lapot.



Szerző:
OFF Média/Somló-Bakos Dalma

Hozzászólások