Keresés
-18O
Győr
2020.02.21., péntek (Eleonóra)

1956: Győrt is elérte a forradalom szele

Erdélyi József Attila- 2016.10.22. 13:20
3730
A forradalom szele Budapest után, rengeteg vidéki nagyvárost is megcsapott, ilyen volt Győr is, ahol több helyszínt kell megemlítenünk: a Bisinger sétányt és a Városházát, a Frigyes laktanyát, valamint a börtönt és az ÁVH Központot.

Győrben a forradalmi események 1956. október 25-én történtek:

Halálos áldozatot követelt az obeliszk:

Időrendi sorrendbe haladva, az első győri forradalmi helyszín a Bisinger sétány és a Városháza volt. Október 25-én, az akkor már sztrájkoló munkásság hatalmas tömeget alkotva jelent meg a Bisinger sétányon, valamint az Árpád útnál. A győriek ellepték a belvárost. A tömeghez folyamatosan csatlakoztak az itt élők, akik korábban már értesültek a fővárosban történt eseményekről. A legnagyobb tömeg, a mai Trianon emlékműnél gyűlt össze, hiszen ezen a helyen állt akkoriban a kommunista rendszer egyik jelképe, a vörös csillag, amely egy hatalmas obeliszk tetején helyezkedett el.

Az obeliszk, melynek tetején a kommunista jelkép.
Forrás:Winkler-Kurcsis

A nép különböző jelszavakat skandálva követelte, hogy bontsák le az ott álló szimbólumot. Az egyre dühösebb tömeg, először kézzel esett neki az obeliszknek, de hamar be kellett látni, hogy itt bizony más eszközöket kell bevetni, ha le akarják rombolni. A helyszínen hirtelen megjelent pár teherautó - valószínűleg a Rába gyárból érkezhettek -, majd a nép az obeliszk tetején elhelyezkedő csillagra drótkötelet próbált ráerősíteni. Egy Szabó Béla nevezetű fiatal a drótkötelet kezében fogva felkúszott az emlékmű tetejére, majd ekkor eldördült az első lövés...

Az obeliszket körülvevő tömeg 1956. október 25-én.


Emberek a Városháza erkélyén.

Valószínűleg a környező épületek felső emeleteiről érkezhettek az első lövések, amelyeket az ÁVH emberei adtak le. A célpont Szabó Béla volt. Az akkor 29 éves gyári munkás (több feljegyzésben azt olvashatjuk róla: A normarendszer igájában megnyomorítva élő munkás. Fogyatékkal élő testvére neveléséről és eltartásáról egyedül ő gondoskodott.) holtan rogyott le az obeliszk tetejéről. A forradalom hevében, azonban a győriek nem féltek az újabb lövésektől, hiszen amint Szabó Béla lezuhant az obeliszkről, abban a pillanatban egy másik fiatal fogta meg a drótkötelet és akasztotta rá az emlékműre. Ezt teherautókkal és együttes erővel sikerült ledönteni. Az obeliszket több darabra törte a nép és széthordta a környéken. 

Az akkor ledöntött szovjet emlékmű után, a tömeg a Városháza felé vette az irányt. A Városházán a mostani címer helyén egy vörös csillag állt, amelyet rövid időn belül el is távolítottak. Akkor már lehetett tudni, hogy nagyon komoly változáson megy keresztül nemcsak a város, de egész Magyarország is.

A tömegben rengetegen követelték a politikai foglyok szabadon engedését, így a nép egy része a börtön felé vette az irányt...

Bátorság és fiatalság: Máté Mária és Halász Ödön

A börtön elé verődött tömeg körbe vette az épületet és be akart jutni a foglyokhoz. Ekkor feltételezhetően pápai ÁVH-s katonákat szállító teherautó jelent meg a helyszínen és vaktában lövéseket adtak le. A lövéseket hallva, a tömeg egy része elsietett a helyszínről vagy a téglahalmok (Az épületsor épp felújítás alatt volt) mögé bújt. Az ÁVH-sok a teherautót hátrahagyva bementek a börtön épületébe, ekkor a tömeg szinte visszafoglalta ezt a területet. A dühös nép között ott volt Máté Mária, aki felpattant a teherautó tetejére, majd elkezdte leadogatni a fegyvereket az embereknek. Ekkor újabb lövéssorozatot lehetett hallani, aminek áldozata az előbb említett húsz éves fiatal lány volt. Az indulatok elszabadultak és a nép felborította a teherautót, majd a megszerzett fegyverekkel tűzet nyitottak a közeli épületekre.

A Jókai utca és a börtön épülete napjainkban.
Forrás:Google maps

A tömeg a kapun akart bejutni, azonban több fiatal a kerítésen keresztül próbált bemászni. Köztük volt Halász Ödön is, aki elsőként mászott át a kerítésen. Valószínűleg az emeleti ablakból leadott sorozatok miatt, Ő is életét vesztette a helyszínen. Mindössze 18 éves volt. A tömeg elfoglalta az épületet, a politikai foglyokat pedig kiszabadították...

Fentről lefelé: Máté Mária, Szabó Béla, Halász Ödön

A forradalmi nép körbevette az akkori ÁVH Központot és ezt az épületet is megpróbálta birtokba venni. Az épületben dolgozók akkor már rettegtek a tömeg haragjától. Néhány atrocitáson túl, itt gyakorlatilag már tárgyalásos úton rendeződtek a dolgok, köszönhetően annak, hogy a forradalmat irányító emberek békés hangnemben próbáltak dűlőre jutni az ÁVH-sokkal.

Levetették az ÁVH-s egyenruhát és forradalmároknak álltak

A nép elsősorban az ÁVH-t tekintette elsődleges célpontnak, hiszen a véres események az ő kezükön száradtak. A tömeg a Baross hídon keresztül átözönlött a ma is Frigyes laktanyának nevezett épülethez. Közismert volt, hogy itt is rengeteg ÁVH-s katonát helyeztek el. A korábban szerzett lőfegyverekkel a forradalmi tömeg megpróbálta elfoglalni a laktanyát. Ekkor már érezhető volt, hogy a hatalom képviselői, a kommunista vezetés belátta, hogy nem érdemes védekezni és ellenállni a tömeg haragjának. Az itt tartózkodó katonák közül többen levetették az uniformist, letépték a rangjelzéseket és megpróbáltak elvegyülni a tömegben. Sok esetben ez sikerült is, azonban voltak olyanok, akiket elkapott a nép...

A Frigyes laktanya mostanság
Forrás:Google maps

A győriek itt komolyabb harc nélkül tudták elfoglalni az épületet, annak ellenére, hogy tűzparancs volt érvényben a forradalmisták ellen. A hadsereg egy része átállt a forradalom oldalára. Szigethy Attilának, Földes Gábornak és Tihanyi Árpádnak, valamint az ekkor megalakult Győri Nemzeti Tanácsnak köszönhetően stabilizálták a helyzetet!

Szigethy Attila, Földes Gábor, Tihanyi Árpád

Szigethy Attila

A Győrben történtek, szinte egy időben zajlottak a pesti vérengzéssel, ami azt bizonyítja, hogy nagyon komoly forradalmi törekvések folytak szerte az országban. Az események felgyorsultak és kiépült a forradalmi hatalom, aminek élére Szigethy Attila állt. A rendkívül diplomatikus és hazafias, valamint közkedvelt Szigethy megpróbált az akkor megalakuló Nagy Imre kormányával együttműködni. 

Szigethy Attila a vidéki forradalmak egyik legfontosabb személye. A Dunántúli -, és a Győri Nemzeti Tanács vezetője volt, valamint rengeteg tárgyalás köthető a nevéhez. November 2-án Szigethy vezetésével újra a munkafelvételével kapcsolatosan tesznek intézkedéseket, hiszen október 24-e óta sztrájk volt érvényben a városban. A szovjet erősítést követően a kommunisták, támadást indítanak a forradalmárok ellen és Győrt is sikerül harc nélkül visszafoglalniuk.

Szigethy Attila és társai által létrehozott intézmények még '57 tavaszáig működtek. Látszólag úgy tűnt, hogy Szigethyt hagyják és nem bántják a szovjetek, azonban egyik napról a másikra letartóztatták és perbe fogták. Valószínűleg nem a véletlennek köszönhetően bekerült a Zrínyi utcai kórházba. Itt egy óvatlan pillanatban öngyilkosságot követett el. Kiugrott az ablakon.

Tragikus módon Földes Gábor és Tihanyi Árpád is meghalt. Földest kivégezték, Tihanyit előbb életfogytiglani börtönre, majd halálra ítélték és 1957. december 31-én kivégezték.

A Bécsi kapu tér akkor és most

Szovjet tankok a Szent István úton.

Hozzászólások