Keresés
-18O
Győr
2019.05.20., hétfő (Bernát, Felícia)

Negyven felé deszkával

Offmedia- 2016.06.28. 09:41
1460
Nem sokan tudják, de az első gördeszkások valójában kaliforniai szörfös fiatalokból kerültek ki, akik kerekeket szereltek a deszkáikra. Később egy egész iparág épült a sportra, fokozatosan jelentek meg cégek, skateparkok, versenyek végül pedig a gördeszka különböző változatai is, mint például a longboard.

A győri deszkások keménymagját alkotó Hámori István okosított minket a sportról, a mai magyar deszkások helyzetéről és magáról az életérzésről, amit csak a négy kerék és a deszkalap tud adni. A "homér", ahogy gyakran szólítják, már 37 éves, de még mindig megszállottja a betonhullámoknak.

Forrás:Grób Gergő GGPhotography

Mit kell tudni Rólad, hogyan indult nálad ez a szerelem?

A legtöbben valahol 8 és 13 év között kezdik el ízlelgetni a gördeszkázást, ehhez képest én 18 éves koromban ugrottam neki komolyabban a dolognak, az elején természetesen nálam is az volt, hogy ilyen vén fejjel mit akarok már, szóval mondhatni későn érőnek számítok.  De soha nem érdekelt, hogy ki mit gondol rólam és ez a mai napig így van. Az első valóban minőségi deszkámra saját magamnak kellett megkeresni a pénzt, hisz 18 évesen már nem voltam gyerek. Gurulás mellett nagyon fontos számomra a grafika, főleg a rajzolás. Terveztem már ruhagyártó cégeknek, skateshop, romkocsma valamint crosffit belsőtermének a kinézetét is volt szerencsém megalkotni. Főleg filc és tus grafikákat csinálok. Az első zúzódások, törések után szülői frontról sok is volt az aggódás, hogy esetleg egyszer az egész deszkázás a rajztudásom fogja majd látni a kárát, de hozzáteszem eddig még mindig sikeresen összetudtak rakni.

Milyen a mai magyar deszkás társadalom?

Én még anno 1-2 haverommal kezdtem el a deszkáslétet. Nem akarok a szokásos sablonnal jönni, hogy "az én időmben...", de akkoriban még nem voltak kifejezetten gördeszkázásra alkalmas pályák. Mondhatni, hogy nem mindenhol szerettek minket. Akkoriban ott deszkáztunk ahol csak tudtunk, belvárosban, különböző parkolókban, zsákutcákban stb. Volt, hogy burgonyákkal dobáltak, a rendőrség is szeretett minket igazoltatni. Pedig semmi balhét nem csináltunk, egyszerűen csak deszkázgattunk. Mára egy egész iparág próbálja kielégíteni az igényeket, sokkal nagyobb a választék, több a lehetőség. Természetesen területenként nagyok a különbségek, hisz teljesen más egy budapesti pálya, mint például egy bécsi. Nyugatabbra más kasszából működnek a dolgok, a másik nagy előny, hogy ott egy pálya megtervezésénél esetleg felújításánál olyan embereket kérdeznek meg, akik majd azt az adott pályát használni is fogják, tehát hozzáértőket kérnek fel. Itthon ha valami támogatással épül, akkor többnyire olyanokon múlnak a lényeges dolgok, akik nem tudják mi kell és hogyan kell pontosan.

Forrás:Instagram

Milyen a sport megítélése külföldön és itthon. Mik a különbségek?

Világviszonylatban hatalmas pénzek vannak ebben a sportban. Külföldön jóval több pálya található, természetesen minőségbeli különbség is akad jócskán egy magyarországi és egy külföldi pálya között. Ha csak a tehetséget nézzük, akkor viszont nincs sok eltérés. Itthon is rengeteg ügyes fiatal van, csak valahogy nincsen meg az a háttér, ami esetleg nyugatabbra igen. Kicsit visszatérve a pályákra, Magyarországon nagyobb divatja van például a "Do it yourself" féle módszernek, amikor maguk a gördeszkások állnak össze és építik meg a pályát, pénzt és szabadidőt nem sajnálva. Külföldön ez vegyes, ott is sokan kezdenek magán akcióba, de a szponzorok nagyon sokat besegítenek ilyen téren is. A versenyek száma is jóval magasabb "odakint", itthon sajnos egyre ritkábbak.


Fogyatkoznak a deszkás arcok?

Az túlzás. Elszórva látni srácokat, de valamiért a pályára például nem járnak ki. Budapesten például többen vannak, építik, fejlesztik a pályákat. Legjobban talán az hiányzik, hogy legyen megfelelő utánpótlás valamint jobb minőségű skateparkok. A győrivel is az a baj, hogy az elemek nem tartósak, gyakorlásra elég, de semmi több.

Mi az, ami motivál?

Talán az, hogy alkossak, fejlődjek és folyamatosan valami új dolgokat tanulhassak. Ad az egész egyfajta szabadságérzetet, amit az ember csak akkor érthet, ha van egy olyan hobbija, amit mindig szívesen is csinál. Ha valaki szeretné elkezdeni, akkor ne érdekelje mások véleménye, ne agyaljon feleslegesen, csak csinálja! A győri pályán mi is megtalálhatóak vagyunk, de Facebookon is akad pár csoport, akiknek a tagjai szívesen segítenek bármiben. A korral nem érdemes törődni, nekem is gyakran mondogatják, hogy milyen jó, mert még éjjel-nappal nyomom. A legtöbb embernek tetszik, hogy még mindig itt egy vénember, aki játssza az agyát. Van, aki persze kinővi vagy fontosabb dolgai támadnak, és persze van, aki soha nem tudna elszakadni a négykeréktől. Na, én pont ilyen vagyok még 37 éves fejjel is.

Forrás:Instagram



Még több képet ITT találsz!

Hozzászólások